Ezt akkor írtam, mikor nagyon ideges voltam, mert a nagybátyám elolvasta, amit írtam előtte... és nyilván nem akartam olyan dolgot írni, amit nem lenne jó, ha meglátna...
Csillagpor, nyugodj le, éld békében hátralévő életed. Szenderegnek az álmok bús hajnalon. Pocsék düh járja át lelkemet. Ja... Stabilo figurák hevernek szerte szana. A lélek becsukja szemét és mély álomba szenderül. Amint lenyugodott. De fáradságos útja még csak most kezdődik. Eltűnik a hajam szála. Sok hűhó, semmiért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése