Happy New Year

Ez volt az első szám, ABBÁ-tól, amit meghallgattam az új évben. Nyilván mindenki írja a bejegyzéseket, hogy Új év, új kezdet, ami fontos persze, valami meghal, lezárul, és követi egy új. Viszont ha eltervezel valamit, hogy majd így meg új az új évben... Például leszokom a dohányzásról. Akkor az azt jelenti, hogy 0:00-tól nem dohányzom? Ezt senki sem csinálja így. Ha pedig rágyújtok még utána is, mondjuk másodikán, meg esetleg negyedikén, vagy még 10-edikén is, akkor el van veszve, és inkább majd jövőre jobban betartom? Van ilyen és tényleg számít, hogy új év van, de elhatározásokat mindig lehet, és kell is hozni. Engem már régóta foglalkoztat a vegetarianizmus, a jóga, a belső valónk megtalálása, a spiritualitás. Már tavaly tavasszal feladtam a húsfogyasztást, pedig én tipikusan az az ember voltam, aki húst hússal eszik, leginkább csak azt, zöldséget nem nagyon ettem, sőt inkább előrekészített kajákat. Néha még most is eszem húst, például tegnap, ingyen gyros volt egy közeli pubban, ez olyan, amit nem lehet kihagyni. De magamnak már nem veszek húst. Körbekérdeztem mindenkit, akiről tudtam, az ismeretségi körömben, hogy miért nem eszik húst,mert gondoltam, nem véletlenül, amellett, hogy az állatokat tiszteletben tartják. Több vallásban van húsböjt rövidebb ideig, vagy teljesen megvonják a húst. Mondák, hogy krisna hívők, együttéreznek az állatokkal, mert ugyanolyan lények, illetve az állatban lévő halálfélelem a részeddé válik, ami az állatból jön, ha húst eszel. A jógában találtam magam számára magyarázatot erre először. A hús tamasztikus étel, ami levertséget, aluszékonyságot okoz, de aztán később a szobatársam megerősítette, hogy nem feltétlenül egészséges, mert a nagymamája valami olyan bélbetegséget kapott, ami onnan eredeztethető, hogy túl sok húst evett. Ezért megpróbálom. Mivel a tojás is tamasztikus, ezért a lakto vegaságnál maradok. Evés előtt pedig a Brahmarpanam mantrát éneklem, hogy megáldjam az ételt. A cigarettát is mellőzöm, kicsit jobban, mint eddig, tudatosabban, és alkoholt sem fogyasztok akkora mértékben. De ez is fokozatosan csökkent az elmúlt egy évben, egyre inkább nem kívántam. A jógát viszont egyre inkább, elképesztő, eddig sosem éreztem, hogy van hátizmom, és most hátizomlázam van, de kellemesen, mint a megérdemelt fáradság. Ma mondjuk nem végeztem egy ászanát sem, de emiatt nem is neheztelek magamra. A pillanat, az a lényeg...